Mamoru Oshii legújabb egész estés animéje a The Sky Crawlers. A Sky Crawlers a rendező korábbi műveihez hasonlóan rendkívül különleges egy alkotás. 

 

Történet: Egy alternatív világban járunk, aminek a hangulata talán az `50-es, `60-as éveket idézi. Egy katonai bázison, Urisu-n zajlanak az események, ahova egy új pilóta érkezik, Kannami Yuichi személyében. Az egészben nem is az a legfurcsább, hogy ezen a bázison alig ha 5 pilóta van, hanem az, hogy mindannyian gyerekek. Ők az úgynevezett "Kildren"-ek, akik nem öregszenek, örök életűek. Ám háború van. Az európai föderáció csapataival harcolnak Rostock és Lauternnel szemben. Ennél több minden nem derül ki a titokzatos ellenségről. Mindenki csak teszi a dolgát és harcol, vagy meghal ebben a végeláthatatlan háborúban. Yuichi is ugyanígy cselekszik, miközben megismerkedik a "parancsnokával", Kusanagi Suito-val. Kusanagi a legrejtélyesebb nő, akivel valaha is találkozott, sötét múltja van és annak ellenére, hogy ő maga is egy "Kildren", van egy gyermeke, sőt, olyan pletykák keringenek róla, hogy saját maga végzett egykori szerelmével. Megmagyarázhatatlan vonzalom szövődik a két karakter között, miközben lélegzetelállító légi csaták zajlanak. Az ellenség ugyanis nem pihen. Bármikor támadhat, bárhol feltűnhet. És közöttük is van egy nagyon veszélyes pilóta, aki elől még senki sem menekült meg élve...

 

A leheletfinoman ábrázolt dráma és feszültség egyre csak fokozódik a karakterekben, és olyan érzetet keltenek az emberben, mintha őket direkt azért "teremtették" volna, hogy ebben a háborúban haljanak meg, feláldozva magukat a társadalom békéjéért. Mert miközben ezek a fiatal gyerekek élet-halál harcot vívnak a fellegekben, addig a felnőttek békésen élik életüket, nem félve semmitől, csak olykor-olykor megsiratják az ártatlan áldozatokat, vagy turistaként bámészkodnak a bázisokon.

 

Hogy kik is azok a "Kildrenek"? Yuichi miért érzi úgy, hogy a bázison rajta kívül mindenki tud valamit? Miért van az, hogy ha meghal valaki, pár nap múlva jön a helyére a pótlás, aki pont ugyanúgy néz ki, mint elődje, ugyanolyan szokásai vannak, csak éppen a neve más? Van-e egyáltalán értelme ennek az ördögi körre emlékeztető háborúnak? Ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel a történet során és nem is kapunk mindre egyértelmű választ. Sőt, arra késztet a történet, hogy mélyebben elgondolkodjunk a látottakon és magunk próbáljunk meg rájönni egy-egy rejtélyre.

 

A megvalósítás során hihetetlen, hogy mennyire finoman, mégis érzékletesen jelenítik meg a drámai jeleneteket. Az egész film legemlékezetesebb pillanata egy szenvedélyes csókjelenet, amibe még az én szívem is beleremegett... Hihetetlen, hogy rajzfilmfigurákba hogy tudtak ennyi érzelmet belesűríteni, amire csak a kiváló színészek lennének képesek. Volt ebben a csókban minden: remény, kétségbeesés, szerelem, indulat, harag, bánat... Természetesen végig a szereplőkön és érzelmi vívódásaikon van a hangsúly, de azért a légi csaták is elég emlékezetesre sikeredtek. Lenyűgöző manőverek, maximális részletességgel kidolgozott repülőgépek. Mintha nem is egy animét nézne az ember, hanem egy élőszereplős filmet. 

 

Vélemény: Összegezve ez egy lenyűgöző művészi alkotás. Mivel kicsit komolyabb és olykor elvontabb mondanivalóban is bővelkedik, így az érettebb, elgondolkodtató animék kedvelőinek ajánlanám.